Nagyon kedvesen fogadom mindenki érdeklődését hogylétem felől, iszonyatosan jólesik a sok kérdés. Mégis úgy gondoltam, hogy a "hogy vagy?" vagy a "milyen kint?" kérdésekre általánosan válaszolok, itt. Beadom a derekam, én is írok erasmusosblogot (csak a klisék kerülése végett nem kezdtem el, de úgy látom, tényleg hasznos).

Első fejezet. Megérkezés.

Azt hiszem, mindenki örül annak, ha korábban érkezik meg valahova, mint arra számított. Nos, az én helyzetem kivételnek örvend: fél5 helyett fél2-re érkeztem meg éjszaka Frankfurtba, ahonnaln fél6-kor indult tovább vonaton. Úgyhogy a jéghideg pályaudvaron eltöltött 4 óra remek alkalmat adott az olvasásra (Soren Kierkegaard: Félelem és reszketés (rövid komment: jó)).

Szerencsésen megérkezdem Mannheimbe fél7-re, és szerencsére a buddym se tudott kijönni elém, úgyhogy amíg a nemzetközi iroda kinyitott, kávézóról kávézóra jártam gyönyörű Mannheimet. Szörnyen hangzik az egész, de kibírja az ember - tényleg! Talán mindig ódzkodunk belekerülni egy szituációba, aztán kiderül, hogy annyira nem is annyira borzasztóan rossz. Talán sokat kibírunk, még így puhány városiként is.

A Buddym nem túl kommunikatív, mindenesetre sok mindent kell intézni. Kiderült, hogy nem is megy annyira szörnyen a német - kis felfrissítés mellett egész jól fogok beszélni, mire visszaérek - remélem.

Második fejezet. Kolesz

Most tudtam meg, hogy egy seprűn kívül (lapát nélkül) semmivel nem tudok takarítani. Se rongy, se porszívó, se felmosó. Venni kell a kis sárgákkal egy-két dolgot közösen. Így néz ki a kolesz kívülről:

De nem kezdem a végéről. 10-en lakunk a szinten - egy floridai és egy kanadai srác, három szingapúri lány (az egyik boorzasztó, tipikus nyugatimitáló, kifestett szörnyedvény. Szegénykét mindig megsajnálom, amikor ránézek), három koreai srác, és egy tajvani gyerek - ő a szobatársam. Feladat: párosítsátök össze a neveket: GiBi, June, Andreas, Ryan, Pai-wan, Ju-Nisz, As-Lin, Eric, Mino, Gyuri.

  Minden este főzés van. A kis ázsiaiak szorgosak, elmosogatnak utánad és lelkesen érdeklődnek - nem sok hatalmas fehérrel találkoztak szerinem odahaza, így lelkesen táplálják őket. Tegnapelőtt én tápláltam őket. Feladat: milyen kaják vannak a képen? 

Utazás, tervek

Azon gondolkoztunk a kanadai sráccal, hogy érdemes lenne minden hétvégén kibérelni egy kocsit és utazgatni. Télen/kora tavasszal a jó kis városokat néznénk meg (Berlin, München, Frankfurt, Párizs), később természetközelibb dolgokat - Loire-völgy kastélyai, német kastélyok, szép hegyek, stb. Tavaszi szünet második hetében lehet, hogy lenézünk spanyol- vagy olaszországba, szintén kocsival. Egy napra kb. 30 euró, ha 3-4-en megyünk, akkor teljesen jól kijövünk kb. 100 euróból egy hétvégére. Persze ehhez kéne pénz is. Beadtam egy csomó helyre az önéletrajzomat, de nem nagyon válaszoltak. Lehet, hogy nem kell nekik a magyar munkaerő?:)

Lélek

Első napokban elég magányosan éreztem magamat - a büszke, Paul Simon-os magányban. Aztán hirtelen mintha levettek volna rólam pár kilót (amúgy szerintem meghíztam itt, főként este kajálok, sokat). Mintha józanabbul gondolkodnék. Itt az ideje beosztanom az időmet, energiámat, hogy minél többet kiszívjak ebből a mannheim-i útból. Csak nem érezhetem magam szarul 4 hónapig! Az időbeosztás témájánál maradva különösen megérintett a ma délelőtti prédikáció. Jó volt.

Para

 Megtudtam azonban, hogy itt júni 8-tól kezdődik a vizsgaidőszak. Otthon júni 5-én fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy nem végzem idén. Vagy megpróbálom kibulizni, hogy utolsó héten hadd szóbelizhessek le a tárgyak nagy részéből. Igazából csak azok kellenek, amiket elfogadtatnék. A többi le van szarva (végre egy csúnya szó a blogban).

Hiányzik:

Juci, Fofi, Mami, Api, Benő (Réka, Viki, Panni, Betti, KisTako, Blanka, Ancsa, Csilla, Kristóf, Gyula, Erik, Andris, Cád, Gergő, Krisztián - nem sorrendben, ha valakit kihagytam, várom a levélbombát); Atesz, Márk, Zsuzsi, Fanni, Bori, Andi, Béla, Gergő, István, Gergő, Bea, Betti, Zsófi, Maros, Forte, meg mindenki más. (újfent: levélbomba)

Na. Eztán pedig írok rendszeresen (hetente-kéthetente). Kommenteljetek, és akkor rendszeresen látogatom majd az oldalamat:)

puszilok mindenkit

Géza